A könyvem

A könyvem a teremtményem. Én magam alkottam meg, de most elengedem, hadd induljon útjára. Akarom, hogy mások is olvassák, Te is, így hát elindítom a világba.

A könyvem olyan, amilyen, elfogadom őt, és nem változtatnék rajta gyökeresen senki kérésére sem. Általa magam is fejlődöm, emelkedek.

Mitől egyedi?

Például azért, mert egyszerre szól a mai fiatalokról és egyfajta ideális világról. Anna egy olyan városrészben él, ahol én is szívesen laknék, olyan suliba jár, ahol én is szívesen tanulnék, olyan a szobája, amilyet magamnak is elfogadnék. A szereplők hétköznapi tizenévesek, mégis fontos számukra például a természet vagy hagyományok. Azt hiszem, megtaláltam az egyensúlyt: a szereplők nem tűnnek nagyon elvarázsoltaknak, jó a humoruk, szeretnek élni, a regény mögöttes tartalma mégis értékeket képvisel.

Anna egyes szám első személyben, jelen időben beszél, ezért szinte beleláthatsz a fejébe: azonnal megtudsz róla mindent, a történéseket, a gondolatait, az érzéseit. A könyv szerkezete kidolgozott rendszerre alapul.
Kis különlegességeket is csempésztem bele. Jó ötletek például a dőlt betűs zenei idézetek, a nagyobb fejezetek édesség-címei, a kisebb részek regényből kiragadott alcímei...
Egyszóval: Ilyen magyar ifjúsági könyv nincs!